A fogak a rágás fontos passzív szervei és azokat a rágóizmok, mint a rágás aktív szervei mozgatják egységesen az állkapocs elmozdításával. A fogak az állcsont és az (áll közötti csont / felső fogsor), továbbá az (állkapocs / alsó fogsor) fogmedreibe csapszerűen beékelődve helyeződnek el. A szervezet legkeményebb részei.

A fog részei: a fog koronája, amely a fogmederből kiáll. A fognak a fogmederben helyeződő része a fog gyökere; vannak egy- és többgyökerű fogak. A korona és a gyökér határán - főleg tejmetszőfogakon - a nyak különül el. A fog koronáján van a fog rágóalapja, a gyökéren pedig a gyökér hegye, s ezen, lyuk van, amely a gyökércsatornán át a fog belsejébe vezet. A fog koronáján ajaki, ill. pofa felé tekintő külső felületet, a nyelv felé tekintő belső felületet és végül az egymás felé néző, érintkező felületet különböztetünk meg.

A fog gyökerét a fogmeder csonthártyája foglalja be, amely a fogat rögzíti.

A fog háromféle állományból épül fel:

1. a zománcállomány, amely a fog legkeményebb része, kékesfehéren fénylik és a fog koronáját borítja;

2. a dentin állomány, amely a fog állományának legnagyobb részét adja, sárgásfehéren fénylik, a zománc alatt található. Belsejében üreg van, amely a fogbelet (pulpa) foglalja magába.

3. A cementállomány, amely sárgásbarna színű s a fog gyökerét vonja be. A fog három állománya közül csak ebben vannak vérerek.

A fogak fejlődésüket tekintve három félék:

1. tejfogak, amelyek bizonyos idő múlva kiváltódnak;

2. maradó fogak, amelyeket nem előz meg tejfog;

3. pótlófogak, amelyek a tejfogak helyén nőnek.

A fogak megjelenéséből, ill. váltódásukból fontos következtetést lehet levonni a kutya életkorára vonatkozóan.
A fogak alakjuk és helyeződésük szerint lehetnek: metszőfogak, szemfogak (eb- vagy agyarfogak) és zápfogak. Az egyes fogtípusoknak más és más feladatuk van, így a metszőfogak a táplálék megragadására leharapására szolgálnak; a szemfogak szerepe a táplálék széttépése, ill. a kutya védekező-támadó fegyvere; a zápfogak a táplálék felaprítására, széttépésére, darabolására szolgálnak, - ugyanis a kutya olyan értelemben, mint az ember, nem rág!

A kutya metszőfogai az áll közötti csont testében (felül) és az állkapocs elülső részében (alul) helyeződnek. Kissé görbült, egy-gyökerű fogak.

A szemfognak nincs rágófelülete, csak hegye, koronája kúpalakú, gyökere különösen a felső fogsorban igen hosszú.

A kutya zápfogai éles tarajúak, oldalt összenyomottak, ékszerűek; három hegyük van, a középső a legmagasabb. A fogsorban az elől helyeződő zápfogakat tejfogak előzik meg, ezeket elő zápfogaknak nevezzük, mögöttük a maradó- vagy tulajdonképpeni zápfogak találhatók.

A kutya fogak nélkül születik ugyan, de tejfogai gyorsan kibújnak. Ezek kisebbek és fehérebbek, mint az állandó fogak.

A fogak kihasadásából, váltódásából, növéséből és kopásából, egyszóval a fogazat mindenkori állapotából az állat korára lehet következtetni, ugyanis a kihasadás, a váltódás és a fog alaki változásai meghatározott időben mennek végbe.

A kifejlett kutya fogképlete a következő: